1887 októberében egymást követték az események a keszthelyi Festetics család történetében. Október 20-a környékén adták át Festetics II. Taszilónak a keszthelyi kastély aranykulcsát, ekkor lett kész a kastély nagyszabású átalakítása és bővítése. Utána a gróf a Somogy megyei Berzencén vadászott. Keszthelyen is nagy a készülődés, november elején ugyanis Olga Fjodorovna orosz nagyhercegnőt várták vendégségbe. Az orosz cári család tagja a kis Festetics Alexandrának volt a keresztanyja. Október 26-án Berzencén a Festetics II. Tasziló Berzencén táviratot kapott, hogy betörtek a család budapesti palotájába és onnan több értékes tárgyat elloptak.
A Festeticsek pesti palotája
A budapesti Festetics-palota a pesti Mágnásnegyed első palotája volt. Építtetője Festetics II. György (1815-1883) volt. A palota építése 1862 és 1864 között zajlott.
Festetics György „kötelességének tartotta, hogy a Festetics-család a maga erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljen az ország fővárosában, amely ez időben kezdett mindinkább Magyarország tényleges központja lenni s ahol ennek következményeképpen a mágnások is kezdettek palotákat építeni. E tekintetben is egyike azoknak, akik példaadással szolgáltak mágnástársaiknak. Azt szokta mondani, hogy «egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy Pesten is ne legyen». 1862. április 4-én vásárolta meg Galgóczy Károlytól 7000 forintért a Főherceg Sándor-u. 941. h szám alatti telket. (Esterházy-utc 28.), ahol a mai Festetics-palota áll. A palota terve korának leghíresebb építészétől, Ybl Miklóstól való s 1864-ben már annyira elkészült, hogy csupán a belső berendezés munkája adott még dolgot. A palota építésének előrehaladását ismertető egykori újságcikk jóleső örömmel állapítja meg, hogy a palota, a «legszolídabb anyagból való pazar fényűzéssel épült». Amikor elkészült a Festetics-palota, központja lett az úgynevezett mágnás-negyednek.”
Szabó Dezső: A hercegi Festetics-család története. 1928. 386. oldal
Festetics II. György, majd fia, Festetics II. Tasziló idején híres bálokat rendeztek falai között, ahol megfordult a magyar és az európai arisztokrácia színe-java, beleértve a bécsi császári családot is. Az év nagy részében üresen állt a palota, csak a Kühlenhoff József házmester és felesége lakott ott egy szolgálóval.
A bűntény éjszakája
1887. október 26-án hajnalban, fél öt tájban Kühlenhoff Józsefné egy folytatni akarta előző nap félbemaradt munkáját és egy mosónővel a mosóházba ment. Ekkor vette észre, hogy 4 darab grófi címerrel és F betűvel díszített, összekötözött lepedők lógtak ki a Festetics-palota egyik emeleti szobájából. Az ismeretlen elkövetők a palota emeleti részén több szobába is behatoltak. A fehérneműs szekrényeket felforgatták, ám az ékszereket őrző vasszekrényeket nem tudták felfeszíteni. A palota kápolnájából azonban több értékes kegytárgynak nyoma veszett. Kühlenhoff József és felesége azon az éjszakán a palota másik részében aludtak és semmit sem hallottak. Október 26-án a reggeli órákban a palota körül nemcsak a nyomozók jelentek meg, hanem a szomszédos paloták lakói is, akik mintegy „katasztrófaturisták” nézték szörnyülködve az esetet.
A nyomozók
Október 26-án reggel hamar megérkezett a rendőrség. Mivel Magyarország egyik legjelentősebb családjának pesti palotájában történt a rablás, ezért a legfontosabb rendőr vezetők vettek részt a nyomozásban. A nyomozók élén a 45 éves báró Splényi Ödön, rendőrkapitány, a budapesti detektíviroda megalapítója és akkori vezetője állt. (Érdekesség: Splényi Ödön ebben az időben a „nemzet csalogányának”, a híres színésznőnek, Blaha Lujzának volt a harmadik férje.)
A nyomozásban részt vett még többek között Sélley Sándor, a Magyar Királyi Rendőrség bűnügyi tanácsosa és Saly Károly budapesti rendőrtanácsos, a kerület rendőrkapitánya. A nyomozás során a helyszínen feltűnt Chapó Géza újpesti rendbiztos, aki addig több nyomozásban ért el addig sikereket.
A betörés
A betörés október 25-éről 26-ára virradó éjszaka történt. A nyomozás során első körben az eltűnt értéktárgyakról vettek fel jegyzéket. Kühlenhoff József segítségével a nyomozók megállapították, a palota kápolnájából eltűnt 4 darab négykarú tömör ezüst gyertyatartó, 1 darab aranykehely, egy darab tömör ezüst feszület és néhány apróbb értéktárgy tűnt el. A grófné szobájából is eltűntek az aranyozott karos gyertyatartók, valamint egy szentkép és több apró ékszer. egy A detektívek több lábnyomot találtak a palotában éppúgy, mint a kertben. A betörők valószínűleg a palota mosókonyhájának a kert felőli ablakánál tudta behatolni a palotába.
„A palota mellett jobbra a nemzeti muzeumra néző kert van, melyet három méter magas vasrács zár el az utcától s az épület közepén fekvő minden oldalról fallal körülkerített udvartól. Az udvarból nagy vasajtón át lehet a kertbe jutni, melyet azonban a gondnok állandóan zárva tartott. Esténkint még a belső udvarra nyiló kaput is be szokta csukni. (…) A vakmerő tettesek, alkalmasint hárman lehettek, a palota déli sarkánál a magas vasrácson át másztak be az utcáról a kertbe s valószinüleg még a tegnapi esti órákban. Legalább erre mutat az, mosókonyha három, kertre nyiló ablakánál leskelődtek a lent dolgozó godnoknéra. A porhanyós sima földön lábnyomaik tisztén kivehetőek, ezért a rendőrség ezt a területet rögtön el is keritette, hogy a nyomok épen fennmaradjanak. Mikor látták, hogy gondnokné aludni megy, megint az épület sarkának kiszögelléseit használva lépcsőül, a vasrácson keresztülmentek s az udvaron áthaladva, a bal sarokban a két vakablak és az első emelet széles párkányzatára s itt egy udvarra nyiló ablaktáblát benyomva, azon át a folyosóra értek. A folyosóra nyiló ajtók közül valami erős feszítővassal a gyerekszoba ajtaját felnyitották s innen a palota kápolnájába hatoltak. (…) Innen a grófné öltözőszobájába mentek. (…) Szerencsére az értékes arany és ékszernemükhöz nem férhettek, mert azok vasszekrényekbe vannak zárva. A grófnő szobájából a folyosóra jöttek s két ruhaszekrényt feltörve, azokból több finom fehérnemüt elloptak. Végül négy fehér ágylepedőt (…) összeguzsolta s azt az ablakfára erősitve, rajta szépen leereszkedtek.”
Pesti Hírlap. 1887. október 27. 6. oldal
A nyomozás és a gyanúsítottak
A nyomozás során nemcsak lábnyomokat találtak. A palota kertjében Saly Károly kerületi rendőrkapitány egy feszítővasat, egy Bick János nevére kiállított vádhatósági iratot, amely szerint az illető október 23-án szabadult, valamint és egy darab piros-fehér csíkos harisnyát talált.
A nyomozás több szálon indult el. Felmerült, hogy egy, a palotától három hónapja elbocsátott kocsis volt a tettes, hiszen a nyomozók úgy vélték, hogy a betörő komoly helyismerettel bírt. Az igazi nyom a szabaduló irat volt, így a detektívek Bick János, vagy ahogy ismerték Brucher Ferenc, egykori 28 éves, büntetett előéletű hajógépész nyomába eredtek.
Chapó Géza újpesti rendőrbiztos a detektíveknek azonnal meg tudta mondani, hogy hol találják meg Buchert: Budapest, Váci út 7. szám alatt, Diamant József (alvilági nevén Gyémánt Jóska) lakásán. A detektívek meglepődve vették észre, hogy Diamant egyik lábán egy piros-fehér csíkos harisnya volt, míg a másik lábán nem. (Ezt a hiányzót találták meg a Festetics-palota kertjében.) A két férfit letartóztatták, ezenkívül Diamant élettársát – az akkori zsargonban: vadháztartását -, Farkas Terézt (alvilági nevén Wolf Fircát), valamint Simon Rózát, aki csavargónő és ágyrajáró volt Diamantéknál. Bucher és Diamant régi ismerősei voltak a bűnüldöző szerveknek, a vizsgálati fogolytörzskönyveik szerint többször álltak már bíróság előtt és töltötték büntetésüket különféle fegyházakban. Ráadásul Chapó Géza rendbiztos is többször elkapta már őket.
Meglepő fordulatok a nyomozás során
Chapó Géza rendbiztos sokat segített a nyomozóknak. Nemcsak a fő gyanúsított tartózkodási helyét tudta szinte azonnal megmondani, hanem a betörés felfedezése után pár órával a Duna újpesti szakaszán a bokrokban – félig elásva – megtalálta a Festetics-palota kápolnájából eltűnt kegytárgyakat. Nagy volt az öröm: egy napon belül az elrabolt kincsek is megkerültek és az elkövetők is horogra akadtak. Chapó joggal várta, hogy ezért elismerést kap. Chapó nevével a korabeli sajtó olvasói gyakran találkozhattak, a hírekben ő volt a jó rendőr, aki tudta, hogy hol kell a lopott dolgokat keresni és megtalálni.
Mindenki elismerte, a nyomozás gyors volt, talán túlságosan is gyors. Mivel a Festetics-palota kirablása kiemelt bűnügy volt, ezért Bucher és Diamant kihallgatását is a legfelső rendőri vezetők végezték el: báró Splényi detektívfőnök, Saly Károly kerületi rendőrkapitány és Sélley rendőrtanácsos. Bucher és Diamant a kihallgatásuk során érdekes dolgot mondtak a rendőrtiszteknek: mindketten azt vallották, hogy Chapó Géza tudott a betörésről és arról is, hogy a nagyobb értéktárgyakat hol fogják elrejteni, hol tudja majd Chapó megtalálni. Ráadásul Chapó Gézát már évek óta gyanú vette körül, hogy pontosan tudja egy-egy betörés nagyobb értékeit hol keresse, ráadásul a kihallgatási módszerei is kívánni valót hagytak maga után. Nyomozótársai szerint Chapó biztos, hogy azért volt ilyen sikeres a lopások felderítésében, mert benne volt a bűnös dolgokban.
Mivel a nyomozást a legmagasabb szinten vezették, a kihallgatások során Brucherék bevallották, hogy Chapó tudott a betörésről és arról is, hogy a vagyont érő kincsek közül mit hol rejtettek el. Azt is bevallották, hogy Chapóval már régóta dolgoznak együtt, a nagyobb értékű tárgyakat a rendőrbiztos megtalálhatta, míg a kisebbeket Bruchnerék eladhatták. Az addigi nyomozások során Chapó mindig megígérte nekik, hogy elintézi a kisebb büntetést, ha úgy alakulnak a dolgok. Ám a Festetics-palota ügye nem Chapóé volt, így derült ki a dolog. Természetesen a rendbiztos is a gyanúsítottak közé került, újpesti otthonában házkutatást tartottak.
„Magánál a csendbiztosnál: Chapó Gézánál tartottak házmotozást. Chapónak tudvalevőleg több sikere volt már a betörők kézrekeritásáben s a lopott tárgyak felkutatásában. (…) de az elfogott bünös a csendbiztos ellen vallott s minthogy hasonló vádaskodás többször is felmerült már, Zsemlye vizsgálóbiró házkutatást tartott a csendbiztosnál. De nem találhatott semmi terhelőt, mert Chapó Géza tovább is hivatalában maradt.”
Fővárosi Lapok. 1887. november 2. 2219. oldal
Chapó Géza ügye
A budapesti Festetics-palota kirablásának ügye nagy szenzációt keltett. a bírósági tárgyaláson egyrészt Chapó Géza szerepét, másrészt pedig az elkövetők cselekedeteit vizsgálták. Chapó Géza esetében nem derült ki egyértelműen, hogy mi volt a szerepe ebben és más hasonló lopásokban. November 5-én Újpest község (akkor még nem volt Budapest része és jogilag a váci főszolgabírósághoz tartozott) községtanácsi ülésén a tanácstagok a fennálló gyanú ellenére sem vonták meg a bizalmukat Chapó Gézától. Azonban decemberben a budapesti törvényszék végzése értelmében Chapó Géza ellen „hivatalos hatalommal való visszaélés miatt” vizsgálat indult. Bár a váci főszolgabírót felszólították, hogy mozdítsa el tisztségéből Chapót, ő ezt nem tette meg, mert nem volt törvényes ítélet a rendbiztos ellen. 1888. március 29-én a Budapesti Törvényszék Chapó Gézát a Büntetőtörvénykönyv 478. §-a értelmében, hivatali hatalommal való visszaélés miatt két év börtönre ítélte. A fellebbezést során Királyi Tábla bizonyítékok hiányában felmentette. Chapó Géza végül otthagyta a rendőrséget és Újpesten kocsmát nyitott.
Bucher, Diamant és társainak büntetőügye
A rendőrségi vizsgálat szerint a Festetics-palotába Bucher és Diamant tört be, a betörés értelmi szerzője Bucher volt. Diamantot a lopás mellett hivatalos személyek elleni erőszakkal is megvádolták. A nyomozók szerint Farkas Teréz orgazdaként vett rész a bűntényben, míg Simon Róza tudott a bűntényről, de nem jelentett.
1888 márciusában megkezdődött a Festetics-palota betörőinek tárgyalása a korabeli sajtó élénk érdeklődése mellett. A budapesti újságok részletes tájékoztatást adtak a tárgyaláson elhangzottakról is. Dr. Fáy Andor ügyvéd Bucher Ferenc és Simon Róza ügyvédje volt, míg dr. Glücksthal Samu Diamant Józsefet, dr. Rusznyák Samu pedig Farkas Teréz védte. (Chapó Géza ügyvédje dr. Vaisz Sándor volt.) Első fokon március 29-én hirdettek ítéletet: Czárán István törvényszéki bíró a vádlottakra a következő büntetéseket kérte (Chapó Géza ítélete fentebb olvasható):
„Bucher Ferenc lopás miatt 5 évi fegyházra és 10 év hivatalvesztésre, Diamant József hatóság elleni erőszak büntette miatt 8 havi börtönre – beszámitva a már kitöltött 4 hónapos vizsgálati fogságot is; Farkas Teréz orgazdaság miatt 2 és félévi börtönre (…) itéltetett. Simon Rózát a törvényszék felmentette s azonnal szabadlábra helyezte.”
Pesti Hírlap. 1888. március 30. 11. oldal
Bucher és Diamant a végső bírói ítéletig letartóztatásban maradt. 1889. decemberében a Kúria tárgyalta a Festetics-palota betörőinek az ügyét. Chapó Gézára nézve a legfelsőbb bírói testület helyben hagyta a Királyi Tábla felmentő ítéletét.
„Ugyanezen ügygyel kapcsolatban a Bucher Ferenczre lopás miatt kiszabott 4 és fél évi fegyházat 4 évre szállitották le, melyből 1 év kitöltöttnek vétetik; Diamant Józsefre nézve a kir. kuria a törvényszék által hatóság elleni erőszak miatt kiszabott büntetést hagyta helyben, a mely már ki is töltetett, végül Farkas Terézt, a kit a törvényszék orgazdaság miatt 2 1/2 évi börtönre itélt, a curia fölmentette.”
Pesti Hírlap. 1888. december 30. 12. oldal
A biztonság érdekében
Az október 25–éről26-ára virradó éjjelen történt betörésről értesítették közben a Somogy vármegyében vadászó Festetics II. Taszilót is, valamint a Festetics uradalmak vezetőségét Keszthelyen.
„A károsult Festetich Tasziló (…) azt táviratozta Berzencéről: most nem jöhet Budapestre, vendégei vannak. De elrendelte, hogy a palota-kert ősz-utcai vasrácsát emeljék nehány méterre s felső részén alkalmazzanak hegyes vaspálcákat.”
Fővárosi Lapok. 1887. október 27. 2185 oldal
Források:
Szöveges források:
A Festetich Tasziló grófnál elkövetett betörés. Pesti Hírlap. 1888. március 7. 11. oldal
A sándor-utai betörés. Fővárosi Lapok. 1887. október 27. 2185. oldal
Az ujpesti csendbiztos ügye. Budapesti Hírlap. 1887. december 14. 6. oldal
Betörés a Festetics-palotába. Fővárosi Lapok. 1887. október 27. 2177. oldal
Betörés a Festetich-palotába. Pesti Hírlap. 1887. október 27. 6-7. oldal
Bucher Ferenc (Bick János) fogolytörzskönyve 1887-ból – https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/319128/view/?bbox=1084%2C-5003%2C6843%2C-2388
Diamant József fogolytörzskönyve 1887-ból – https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/319129/view/?bbox=535%2C-2367%2C6294%2C248
Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1938.
Szenzáció Újpesten. Fővárosi Lapok. 1887. november 2. 2219. oldal
Törvénykezés. Pesti Hírlap. 1888. március 27. 11-12. oldal
Törvényszéki csarnok. Nemzet. 1889. január 3. 5. oldal
Ujpestiek. Pesti Hírlap. 1888. december 30. 11-12. oldal
Vakmerő betörés a Festetich-palotába. Nemzet. 1887. október 26.
Vivát Budapest. Pesti Hírlap. 1887. november 5. 6. oldal
A képek forrásai:
Kiemelt kép: A budapesti Festetics-palota fényképe: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.011
- kép: A Festetics-palota Pesten – metszet: Vasárnapi Újság. 1864. augusztus 21. 345. oldal
- kép: A Festetics-palota tervrajza: Ybl Miklós Virtuális Archívum, hu_bfl_xv_17_b_312_391_1862_c_1
- KÉP: Blaha Lujza és Splényi Ödön: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Blaha_Lujza_%C3%A9s_f%C3%A9rje_1896-10.jpg
- kép: A budapesti Festetics-palota kapuja vaspálcákkal megerősítve A Festetics-palota vaskapuja: www.fortepan.hu/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.048